Ramos-sejtek – B-sejtes limfóma kutatás: a Ramos-sejtek jelentősége

A Ramos-sejtek egy B-limfocita sejtvonal, amelyet széles körben használnak az orvostudományi kutatásban. Elsősorban az immunológiában és a rákkutatásban alkalmazzák őket. A kutatók ezeket a sejteket használják a citotoxikus gyógyszerek értékelésére, valamint a B-sejtek felszíni antigénjeinek, mutációinak és apoptotikus mechanizmusainak tanulmányozására.

A Ramos sejtek eredete és általános jellemzői

A sejtvonal eredetének és alapvető jellemzőinek megértése döntő szerepet játszik annak eldöntésében, hogy az alkalmas-e az Ön kutatásához. Ezért tanácsos alaposan értékelni ezeket az információkat, mielőtt bármilyen munkát elkezdene vele. Ez a szakasz a következő gyakran feltett kérdéseket tárgyalja: Mi a Ramos rákos sejtvonal? Mi a Ramos sejtvonal CD19? Mi a Ramos sejtvonal CD20? Mi a Ramos sejtek eredete? Melyek a Ramos sejtvonal markerei? Mekkora a Ramos sejtek mérete? Mi a Ramos sejtvonal morfológiája?

• A Ramos sejtvonalat 1972-ben hozták létre. Ezeket a sejteket egy 3 éves, amerikai típusú Burkitt-limfómában szenvedő kaukázusi kisfiú ascites-folyadékából nyerték [1].
• A sejtek a legfontosabb B-sejt-markereket fejezik ki, beleértve az immunglobulin M-et (IgM), a CD19-et, a CD20-at és a CD22-t.
• A Ramos-sejtek Epstein-Barr-vírus-negatív sejtek. Ugyanakkor tartósan átalakíthatók Epstein-Barr-vírus-pozitív sejtekké.
• Ezek a B-limfoblasztsejtek kerek alakúak.

Ramos-kék sejtek és Ramos-B-sejtek

A Ramos-kék sejtek és a Ramos-B-sejtek egyaránt emberi Burkitt-limfóma sejtek. Mindkettő Epstein-Barr-vírus-negatív. A sejtek közötti különbség abban áll, hogy a Ramos-kék sejtek expresszálnak egy SEAP (secreted embryonic alkaline phosphate) nevű, NF-κB/AP-1 által indukálható riportergént, míg a fehér Ramos-sejtek nem.

Egy B-limfocita dinamikáját bemutató, nagy felbontású 3D-animáció.

Ramos-sejtek tenyésztése

A cikk ezen része arra szolgál, hogy segítsen megismerni a Ramos-sejtek tenyésztésével kapcsolatos legfontosabb információkat. Itt megtudhatja: Mennyi a sejtvonalak duplázódási ideje? Melyik a javasolt táptalaj? Hogyan tenyésztik a Ramos-sejteket?

A Ramos-sejtek tenyésztésének legfontosabb pontjai

Duplázódási idő:

A Ramos-sejtek duplázódási ideje körülbelül 20,4 ± 1,5 óra. Ez azonban a biztosított sejtkultúra-feltételektől függően eltérhet.

Adherens vagy szuszpenziós tenyésztés:

A Ramos-sejtek szuszpenzióban növekednek.

Sejtsűrűség:

A Ramos sejtvonal optimális sejtsűrűsége 3 x 10⁵ sejt/ml. Az áttenyésztéshez a szuszpenzióban lévő sejteket centrifugálással gyűjtik össze. A sejtekhez friss táptalajt adnak, majd óvatosan újra szuszpendálják őket. Ezt követően a sejteket 3–9 × 10^⁵ sejt/ml sűrűséggel új lombikba öntik.

Növekedési tápközeg:

A Ramos-sejtek tenyésztéséhez RPMI 1640-et használnak, amelyet 10% borjúszérummal, 2,1 mM stabil glutaminnal és 2,0 g/L NaHCO3-mal egészítenek ki. A tápközeget hetente kétszer kell cserélni.

Növekedési körülmények:

Az emberi Burkitt-limfóma sejtvonalat (Ramos) párásított inkubátorban, 5% CO₂-koncentráció mellett és 37 °C hőmérsékleten tartják.

Tárolás:

A fagyasztott Ramos-sejteket -150 °C alatti hőmérsékleten vagy folyékony nitrogén gőzfázisában tárolják, hogy a sejtek életképességét hosszabb ideig megőrizzék.

Fagyasztási eljárás és táptalaj:

A Ramos sejtekhez CM-1 vagy CM-ACF fagyasztóközeg használata ajánlott. Lassú fagyasztási eljárást alkalmaznak, amely percenként 1 Celsius-fokos fokozatos hőmérsékletcsökkenést tesz lehetővé. Ez a lassú fagyasztás megóvja a sejteket a hőmérsékleti sokktól és javítja életképességüket.

Felolvasztási folyamat:

A felolvasztáshoz a fagyasztott sejteket 37 °C-ra előmelegített vízfürdőben tartják 40–60 másodpercig, amíg csak egy kis jégdarabka marad. Ezt követően friss táptalajt adnak hozzá, és a sejteket centrifugálják, hogy eltávolítsák a fagyasztó táptalaj maradványait. A pelletet ismét szuszpendálják, majd a sejteket egy új, tenyésztő táptalajt tartalmazó lombikba helyezik át.

Biológiai biztonsági szint:

Az 1. biológiai biztonsági szintű laboratórium elengedhetetlen az Epstein-Barr-vírus-negatív Ramos-sejtkultúrák fenntartásához. Azonban a biológiai biztonsági szint 2-re emelkedik, ha a Ramos-sejtek tartósan Epstein-Barr-vírus-pozitívvá válnak.

A Ramos szaporodó B-limfocita sejtvonal szuszpenzióban, 10-szeres és 20-szeres nagyításban.

Ramos: Előnyök és korlátok

Más sejtvonalakhoz hasonlóan a Ramos-sejteknek is megvannak a maguk jellegzetes előnyei és korlátai. Ebben a részben néhány olyan figyelemre méltó tulajdonságot vizsgálunk meg, amelyek jelentősen befolyásolhatják kutatási felhasználásukat.

Előnyök

• Burkitt-limfóma sejtmodell: A Ramos-sejteket egy Burkitt-limfómás betegből fejlesztették ki, így releváns sejtmodellként szolgálnak a limfoid malignitások tanulmányozásához.
• Könnyű tenyésztés: A Ramos-sejtek laboratóriumi körülmények között könnyen tenyészthetők és fenntarthatók. A sejttenyésztésükhöz szükséges követelmények és feltételek egyszerűek.

Korlátai

• In vitro modell: Előfordulhat, hogy a Ramos-sejtek nem tükrözik teljes mértékben a betegek daganatainak genetikai komplexitását, ami korlátozza alkalmazhatóságukat. Ezenkívül a Ramos-sejtvonalat felhasználó kísérletek eredményei nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben az in vivo körülményeket, ami potenciálisan transzlációs kihívásokhoz vezethet.

 A Ramos-sejtek alkalmazása a kutatásban

A Ramos sejtek ígéretes alkalmazási lehetőségeket kínálnak az orvostudományi területen. A Ramos sejtek legfontosabb kutatási felhasználási területei a következők:

• Limfóma-biológia: A Ramos-sejteket széles körben használják a limfóma biológiájának tanulmányozására. Segítségükkel kutatják a limfoid malignitások hátterében álló genetikai és molekuláris tényezőket. Ezen felül a kutatók ezeknek a Burkitt-limfóma sejteknek a segítségével betekintést nyernek a betegség kialakulásába, progressziójába és heterogenitásába. A genetikai mutációkat és a jelátviteli útvonalakat is vizsgálják, ami potenciálisan pontosabb diagnosztikai és terápiás megközelítések kifejlesztéséhez vezethet. Egy 2019-ben végzett tanulmány megállapította, hogy a GCN5 (General control non-depressible 5) hiszton-acetiltranszferáz gátlása a BCR-jelátvitel megzavarása révén csökkenti az emberi Burkitt-limfóma sejtek (Ramos) tumorigenitását. Ezért a GCN5-öt javasolják a limfóma gyógyszeres terápiájának kifejlesztésére alkalmas célpontként [2].
• Gyógyszerszűrés és -tesztelés: A Ramos sejtvonalat széles körben használják gyógyszerszűrési és -tesztelési célokra. A kutatók értékelik a potenciális terápiás vegyületek hatékonyságát a sejtek szaporodásának és növekedésének gátlásában, valamint a limfóma sejtekben a sejthalál kiváltásában. Ez segít az ígéretes gyógyszerjelöltek azonosításában, így elősegítve a limfóma-betegek számára szánt célzott kezelések fejlesztését. Egy ilyen kutatás kimutatta, hogy az Annona gyümölcs héjából, húsából és magjaiból készült metanolos kivonat mérsékelt, míg a kloroformos kivonat erőteljes hatást gyakorolt a Ramos-sejtek szaporodására. Így a tanulmány azt javasolta, hogy az Annona gyümölcsök hatékonynak bizonyulhatnak a limfóma megelőzésében és kezelésében [3].

Ramos-sejtek a kutatásához

A Ramos-sejteket bemutató publikációk

A cikk ezen szakasza felsorol néhány érdekes kutatási publikációt, amelyek a Ramos sejtvonalat tárgyalják:

A CD 79b és a CD 19 folyamatos jelátvitele szükséges a Burkitt-limfóma B-sejtjeinek életképességéhez

Ezt a kutatást 2018-ban publikálták az EMBO Journal című folyóiratban. A tanulmány megállapította, hogy a Ramos B-sejtek életképességéhez és versenyképes növekedéséhez szükségük van a Ramos sejtek CD19 és CD79b (BCR jelátviteli komponens, Igβ) markereinek expressziójára.

A Smac-mimetikumok és a TRAIL együttműködnek az MLKL-függő nekroptózis kiváltásában a Burkitt-limfóma sejtvonalakban

A Neoplasia folyóiratban (2021) megjelent tanulmány Ramos-sejteket használt, és azt a hipotézist vetette fel, hogy a vegyes vonalú kináz domén (MLKL) epigenetikusan szabályozott a Burkitt-limfóma sejtekben (Ramos). Ezért ígéretes prognosztikai marker a nekroptózissal kapcsolatos terápiák kezelési sikerének értékeléséhez.

A PBK/TOPK Tyr74 JAK2 általi foszforilációja elősegíti a Burkitt-limfóma tumor növekedését

A Cancer Letters (2022) folyóiratban megjelent kutatási cikk arra utal, hogy a JAK2/TOPK/hiszton H3 jelátviteli tengely döntő szerepet játszik a B-limfóma sejtvonalak in vitro proliferációjában.

A verotoxin-1 által kiváltott endoplazmatikus retikulum (ER) stressz apoptotikus vagy túlélési útvonalakat indít el a Burkitt-limfóma sejtekben

Ez a cikk 2020-ban jelent meg a Toxins című folyóiratban. A tanulmány szerint a verotoxin-1-kezelés endoplazmatikus retikulum (ER) stresszt vált ki a Ramos B-sejtekben. Ez az apoptotikus vagy túlélési jelátvitel elindulásához vezet a limfóma sejtvonalakban.

A szilimarin gátolja a Toll-szerű receptor 8 gén expresszióját és az apoptózist a Ramos rákos sejtvonalban

Az Avicenna Journal of Phytomedicine folyóiratban (2020) megjelent tanulmány arról számolt be, hogy a szilimarin nevű természetes vegyület gátolja a TLR8 (Toll-szerű receptor 8) expresszióját és az apoptózist a Ramos sejtvonalban.

Források a Ramos sejtvonalhoz: protokollok, videók és egyéb anyagok

Az alábbiakban néhány online forrás található a Ramos-sejtekről:

• Ramos-sejtek transzfekciója: Ez a dokumentum segít megismerni a Ramos sejtvonal transzfekciójának protokollját.

Az alábbi link a Ramos-sejttenyésztési protokollt tartalmazza:

• Ramos-sejtek: Ez a weboldal alapvető információkat tartalmaz a Ramos sejtvonalról. Ezenkívül tartalmazza a Ramos-sejtek szubkultiválásának protokollját, valamint a proliferáló és kriokonzervált tenyészetek kezelésének protokollját is. Ezen felül a Ramos-sejtek táptalajával, duplázódási idejével és sejtsűrűségével kapcsolatos információk is elérhetők.

A Ramos-sejtek legfontosabb meglátásai: Ramos Ramos-rendszerek: Gyakran ismételt kérdések

Hivatkozások

1. Kerntke, C.G., A membrán IgE szerveződésének és jelátviteli képességének elemzése a B-limfocitákban a CD19 és CD23 fehérjékkel való kölcsönhatás során. 2021, Georg-August-Universität Göttingen.
2. Farria, A.T. és munkatársai, A GCN5 HAT gátlása csökkenti az emberi Burkitt-limfóma sejtek túlélését a MYC célgének expressziójának csökkentése és a BCR jelátviteli útvonalak gátlása révén. Oncotarget, 2019. 10(56): 5847. o.
3. Al‐Shaya, H.M. és munkatársai, Az annona gyümölcs fitokémiai profilja és antioxidáns hatása, valamint annak hatása a limfóma sejtek szaporodására. Food Science & Nutrition, 2020. 8(1): 58–68. o.